Hogyan tanulj gyorsabban kockás algoritmusokat? Kutatásokon alapuló útmutató

Hogyan tanulj gyorsabban kockás algoritmusokat? Kutatásokon alapuló útmutató

4 Kedvelve

Előbb vagy utóbb minden speedcuber ugyanabba a falba ütközik. A PLL-eket elvileg tudod, de a versenyen hirtelen leblokkol az agyad. Tegnap az alg tökéletesen ment, ma már azt sem tudod, hogyan kezdődött. A haverod egy hónap alatt megtanulta a teljes OLL-t, neked pedig egy hét után három eset maradt meg. A jó hír az, hogy a tanuláslélektan több mint száz éve vizsgálja ezeket a problémákat, és egészen konkrét válaszai vannak rájuk. Ebben az útmutatóban összegyűjtöttük, mit jelentenek ezek a kutatások az algoritmusok tanulására, az edzésre és a vakon kirakásra (blindfold) nézve.

Az elején egy rövid puskát találsz, ha egyszerűen csak tudni szeretnéd, mit csinálj. Utána jön a részletes kifejtés: miért működik, honnan tudjuk, és hol ér véget a tudomány, és hol kezdődnek a találgatások.

1. A legfontosabbak 2 percben

  1. Tanulj minden nap 10–20 percet, ne hetente egyszer két órát. A tanulás időbeli elosztása az egész pszichológia egyik legjobban alátámasztott hatása.
  2. Napi 1–2 új algoritmus bőven elég. Ha egyszerre tízet tanulsz meg, holnapig emlékezni fogsz rájuk, de egy hónap múlva már nem.
  3. Kérdezd ki magad puska nélkül. Állítsd be az esetet, csináld meg az algot fejből, és csak utána ellenőrizd. Ha csak a papírt nézed, azt hiszed, hogy tudod, pedig nem.
  4. Térj vissza minden új alghoz másnap, 3–4 nap múlva, egy hét múlva és 2–3 hét múlva.
  5. Bontsd az algot 2–4 triggerre (sexy move, sledgehammer, sune), ne 14 különálló mozdulatra.
  6. Előbb nézd meg a fingertrickeket videón, aztán gyakorolj. Néhány lassú ismétlés elég ahhoz, hogy megjegyezd a mozdulatokat, utána forgass gyorsan, de pontosan.
  7. Ne tanulj egy napon hasonló algokat (Ja és Jb, négy T alakú OLL). Egy alg tükörképe a kezednek teljesen új algnak számít.
  8. A felismerést véletlenszerű eseteken gyakorold, legjobb egy algoritmus-trénerben.
  9. Aludd ki magad, de ne várd, hogy az alvás magától felgyorsítja az algot. Az alvás azt védi, amit már megtanultál.
  10. 20–30 másodperces időknél a legtöbbet az F2L-beli szüneteken veszíted, nem a hiányzó algoritmusokon. Csinálj lassú kirakásokat megállás nélkül.
  11. A blindfoldhoz nem kell „jó memória”. A képekké alakított betűpárok olyan technika, amit bárki megtanulhat.
Egy mondat a puska végére: tanulj keveset és minden nap, olvasás helyett kérdezd ki magad, a fejlődést pedig sok kirakás átlagával mérd, ne egyetlen rekorddal.

2. Mit tudunk és mit nem

Mielőtt belemennénk a részletekbe, egy őszinte megjegyzés. Tudományosan még senki sem vizsgálta, hogyan érdemes a legjobban kockás algoritmusokat tanulni. Léteznek egyes tanulmányok speedcuberekről, de egyik sem hasonlítja össze az algok tanulásának módszereit. Minden, amit alább leírunk, hasonló feladatokról szóló kutatások eredményeinek átültetése: ujjmozdulat-sorozatok tanulása (pl. sorozatok bepötyögése billentyűzeten), szavak és tények memorizálása, hangszertanulás vagy sportolók edzése.

Ezen eredmények némelyike nagyon erős: tucatnyi kutatás és metaanalízis igazolta őket, vagyis olyan munkák, amelyek egyszerre sok kísérlet eredményét összesítik. Mások egyetlen laboratóriumból származnak, vagy vita tárgyát képezik. Ahol a bizonyítékok gyengébbek, ott ezt egyenesen megírjuk. A forrásokat a cikk végén, a lábjegyzetekben találod.

3. „Tudom ezt az algot”, avagy három különböző készség

Amikor azt mondod, „tudom a T-permet”, egyszerre három dologra gondolsz, és mindegyiket kicsit másképp tanulod:

  • Megjegyzés: tudod, milyen mozdulatok tartoznak az adott esethez. Ez olyan emlékezet, mint az angol szavak ismerete.
  • Végrehajtás: az ujjaid gördülékenyen végigcsinálják az algot anélkül, hogy a következő mozdulaton gondolkodnál. Ez mozgásos emlékezet, mint a zongorázásnál.
  • Felismerés: ránézel a kockára, és azonnal tudod, melyik esetről van szó. Ez vizuális emlékezet, mint a sakkozóé, aki pozíciók ezreit ismeri.

A tipikus tanulási hibák többsége abból fakad, hogy összekeverjük ezt a három dolgot. Valaki 200-szor egymás után megcsinálja az algot (a végrehajtást gyakorolja), és csodálkozik, hogy egy hét múlva nem emlékszik rá (mert az előhívást nem gyakorolta). Más papírról minden algot ismer, de kirakás közben két másodpercet veszít az eset felismerésén. A következő fejezetek mindhárom készséget külön tárgyalják.

4. Keveset, de minden nap

Ha az egész útmutatóból egyetlen dolgot jegyzel meg, az ez legyen: ugyanannyi tanulás sokkal jobb eredményt hoz, ha sok rövid alkalomra osztod el. A pszichológusok ezt elosztott gyakorlás hatásának hívják (angolul spacing effect). Egy több mint 300 kísérletet felölelő metaanalízis kimutatta, hogy az elosztott tanulás legyőzi az „egy ültő helyében” tanulást, és minél tovább szeretnél emlékezni valamire, annál nagyobbak legyenek az ismétlések közötti szünetek[1]. A hatás mozgásos készségeknél is működik, legerősebben viszonylag egyszerű feladatoknál[2].

A legérdekesebb, hogy mi magunk ezt nem érezzük. Egy szókártyás kutatásban az elosztott tanulás a résztvevők 90%-ánál jobb eredményt hozott, mégis 72%-uk meg volt győződve arról, hogy a mindent egyszerre bemagolás működött jobban[3]. A magolás az este végére remek eredményt ad, ezért hatékonynak tűnik. Csak az a baj, hogy egy hét múlva alig marad belőle valami.

Az algoritmusok tanulására ez egy egyszerű szabályt jelent: napi 1–2 új alg, nem minden nap, plusz a régiek rövid ismétlése. Pontosan ezt a tanácsot adja évek óta J Perm a teljes PLL megtanulásához[4]. Maga a „2” szám nem kutatásokból származik, de az irány tökéletesen egyezik velük.

Ha szókártyás alkalmazást használsz, például az Ankit, ne aggódj túl sokat a beállításai miatt. A kutatások nem mutatták ki, hogy az ismétlések közötti egyre hosszabb szünetek jobbak lennének az egyenleteseknél[5]. A lényeg, hogy az ismétlések egyáltalán sok napra legyenek elosztva.

5. Olvasás helyett kérdezd ki magad

A hatékony tanulás második pillére az előhívás (angolul retrieval practice). Minden kísérlet, amellyel előhívsz valamit az emlékezetedből, erősebben rögzíti azt, mint egy újabb elolvasás. Egy klasszikus kísérletben egyetemisták szópárokat tanultak. Akik tovább kérdezték ki magukat, egy hét múlva körülbelül 80%-ukra emlékeztek. Akik az első siker után csak tovább olvasgatták őket, nagyjából egyharmadukra[6]. Tucatnyi kutatás metaanalízise igazolja, hogy ez a hatás nagy és megismételhető[7], a tanulási technikák rangsorában pedig éppen az önellenőrzés és az időben elosztott tanulás kapta a legjobb értékelést. Az ismételt olvasás és az aláhúzás gyengén szerepelt[8].

A kocka szempontjából fontos: a hatás nem csak szavaknál működik. Egy újraélesztési tanfolyamon azok az orvostanhallgatók, akik a gyakorlás utolsó 30 perce helyett tesztet írtak, két hét múlva érezhetően jobban hajtották végre az eljárást[9].

Hogyan ültesd ezt át az algoritmusokra?

  • Ha kirakás közben a puskát nézed, az „olvasás”. Ha az eset láttán fejből csinálod meg az algot, az „teszt”.
  • A mérce a fejből való helyes végrehajtás, nem az ismétlések száma. Egy nagy kutatásban jól működött ez a séma: 3 helyes előhívás az első alkalommal, utána egy-egy a következő, napokra elosztott alkalmakon. Az első napi további előhívások keveset hoztak, ha a későbbi alkalmakon úgyis visszatértek az anyaghoz[10].
  • Ne húzd ki az algot az első siker után. Térj vissza hozzá másnap, 3–4 nap múlva, egy hét múlva és 2–3 hét múlva. Ez az ütemezés a szókincs-kutatások eredményeiből általunk összerakott séma, nem tesztelt protokoll, de összhangban van velük.

Vigyázz a tudás illúziójával is. Amikor a puska előtted van, túlbecsülöd, hogy „ezt már tudom”[11]. Ezt megbízhatóan csak papír nélküli próbálkozás után, némi idő elteltével tudod megítélni. Ugyanezért a fejlődést a következő gyakorlás elején mérd, ne a mostaninak a végén. Az, hogy gyakorlás közben hogyan megy az alg, gyakran keveset árul el arról, mennyi marad meg belőle valójában[12]. Egy remek eredmény 50 ismétlés után pillanatnyi forma, nem tartós tudás.

6. Triggerek: bontsd darabokra az algot

A munkamemória, vagyis amit egy adott pillanatban fejben tudsz tartani, körülbelül 4 „egységnyi” információt képes tárolni[13]. Tizennégy mozdulat tizennégy külön betűként túl sok. Ugyanez az alg három ismert darabként bőven belefér.

Érdekes módon az emberek ezt maguktól is csinálják. Hosszú sorozatok tanulásáról szóló kutatásokban a résztvevők spontán módon szünetekkel elválasztott rövid egységekre bontották őket, és mindenki kicsit másképp[14]. A speedcuberek ezeket az egységeket triggereknek hívják: sexy move (R U R' U'), sledgehammer (R' F R F'), sune. Egy másik kísérletben a mozdulatok szóbeli elnevezésének megjegyzése segítette a mozgássorozat megtanulását[15]. A darabok elnevezésének tehát van értelme.

Két gyakorlati tipp:

  • Ott bontsd az algot, ahol váltanak a fingertrickek, vagy ahol regrip van, ne gépiesen háromlépésenként. A darabok határai rögzülnek, és később kisebb szünetek helyei lehetnek.
  • Magasabb szinten a cél a darabok egybeolvasztása. Ha az alg már megy, úgy gyakorold, hogy a triggerek között ne legyen szünet.

Egyszerű teszt arra, hogy az alg automatikussá vált-e: csináld meg néhányszor, miközben fejben 100-tól hármasával visszafelé számolsz. Ha megakadsz, vagy az idő érezhetően nő, az algon még dolgozni kell. A második teszt: egy hét ismétlés nélkül is azonnal, gondolkodás nélkül megcsinálod.

7. Lassan vagy gyorsan?

Gyakran hallani a tanácsot: „mindig lassan gyakorolj, a sebesség magától jön”. A kutatások ezt nem igazolják. Egy kísérletben, ahol a résztvevők rövid sorozatokat gyakoroltak billentyűzeten, a „dolgozz gyorsan, ne törődj a hibákkal” utasítást kapó csoport jobban megtanulta az egész sorozat gördülékeny végrehajtását. A „dolgozz pontosan” utasítást kapó csoport inkább arra tanult rá, hogy minden elemre külön reagáljon[16]. Ez egyetlen laboratórium eredménye, de érdemes odafigyelni rá: a csak nagyon lassan gyakorolt fingertrickek olyan fogásokat rögzíthetnek, amelyek nagy sebességnél nem működnek.

Egy észszerű kombináció így néz ki:

  1. Nézz meg egy fingertrickes videót, lehetőleg a kirakó szemszögéből felvettet. A megfigyeléses tanulásról szóló kutatások metaanalízise szerint a nézés érezhetően javítja a mozdulat kivitelezésének módját, magát az eredményt kevésbé[17]. Gyakorlás előtt nézd, ne utána.
  2. Csinálj 5–10 lassú ismétlést, hogy megjegyezd a mozdulatok sorrendjét és az ujjak helyzetét.
  3. Utána forgass „amilyen gyorsan csak tudsz, de pontosan”, és fogadd el, hogy néha hibázni fogsz.

És mi a helyzet a népszerű „a hibák rögzülnek, ezért soha ne hibázz” elvvel? Nem találtunk olyan kutatást, amely ezt igazolná. Az a hiba, amit azonnal észreveszel és kijavítasz, a tanulás természetes része.

8. Tükrözött és hasonló algok

„A Jb ugye a Ja tükörképe, azt ingyen megkapom.” Sajnos nem. Ujjmozdulat-sorozatokról szóló kutatásokban az egyik sorozaton elért fejlődés gyakorlatilag nem vitte át ugyanarra a sorozatra más sorrendben[18]. 9–17 éves gyerekeknél és fiataloknál a begyakorolt sorozat részben átvitt a másik kézre, de nagyon gyengén a megfordított sorozatra[19]. Az ujjaidnak a tükrözött alg egyszerűen új alg, és saját ismétlésekre van szüksége. A megjegyzésben viszont segít: ha ismered a Ja-t, próbáld meg magad levezetni a Jb-t, mielőtt megnéznéd.

A másik kérdés a hasonló algok tanulási sorrendje. Egy frissen begyakorolt sorozat néhány órán át érzékeny a zavarásra. Amikor a résztvevők az első után 2 órával egy második, hasonló sorozatot tanultak, az elsőnél elmaradt az a javulás, ami normálisan másnapra jelentkezik. 8 óra szünetnél nem volt gond[20]. A kutatásokat egyszerű ujjsorozatokon végezték, így a kockára ez következtetés, nem biztos tény, de a szabály egyszerű: egy napon egy „családból” csak egy algot tanulj. Ma Ja, holnap vagy egy hét múlva Jb. A négy T alakú OLL-t oszd el több napra.

9. Az esetek felismerése

A mesterszintű sakkozók néhány másodpercnyi nézés után sokkal jobban vissza tudnak állítani egy valódi játszmából származó állást, mint az amatőrök. Ha viszont a bábukat véletlenszerűen helyezik el, az előnyük szinte eltűnik[21]. Nincs jobb memóriájuk, csak mintázatok ezreit jegyezték meg. Az OLL és PLL felismerésével ugyanez a helyzet: ez külön készség, és külön kell gyakorolni.

Itt jön jól a keverés (angolul interleaving). Ha egy család eseteit véletlenszerű sorrendben gyakorolod, jobban megtanulod megkülönböztetni őket egymástól. Egy metaanalízis kimutatta, hogy ez a hatás éppen akkor a legerősebb, amikor a megkülönböztetendő dolgok hasonlítanak egymásra[22]. Egy kutatásban, ahol a résztvevők festők stílusát tanulták felismerni, a kevert képek jobb eredményt hoztak, a résztvevők többsége mégis úgy gondolta, hogy blokkokban jobban tanult[23]. Edzésen tehát a véletlenszerű esetek rosszabbul fognak menni, és ez teljesen normális.

De figyelem: maguknál a mozdulatoknál a helyzet kevésbé egyértelmű. Mozgásos kutatások egy új metaanalízisében a véletlenszerű gyakorlás előnye a feladat új változataira való átvitelben a fiatalabb résztvevőknél nagyon kicsi volt[24]. Ezért a legjobb a két módszert kombinálni:

  • Az új algot blokkban gyakorold, amíg már nem kell a következő mozdulaton gondolkodnod.
  • A felismerést trénerben, véletlenszerű eseteken gyakorold, néhány hasonló esettel a készletben, és figyelj a reakcióidőre is, ne csak arra, hogy eltaláltad-e. Az úgynevezett perceptuális tanulásról szóló kutatások szerint sok rövid próbálkozás azonnali visszajelzéssel a felismerés pontosságát és gyorsaságát is javítja[25].
  • Tanuld meg két oldalról felismerni a PLL-t, ne négyről. A legismertebb Sarah Strong rendszere[26]. A hatékonyságát nem vizsgálták, de jól illik ahhoz, ahogyan a szakértők a mintázatokat felismerik.

10. Alvás és szünetek

„Aludj rá egyet, és reggel gyorsabb leszel”

Ennek a tanácsnak konkrét forrása van. Egy ismert 2002-es kutatásban a résztvevők egy éjszakai alvás után körülbelül 20%-kal gyorsabban pötyögték be a sorozatot a billentyűzeten, ugyanennyi ébren töltött idő után viszont nem volt ilyen javulás[27]. A későbbi elemzések azonban megkérdőjelezték ezt az eredményt. Egy nagy metaanalízis kimutatta, hogy ha figyelembe vesszük az edzés végi fáradtságot és a napszakot, nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az alvás felgyorsítaná a begyakorolt sorozat végrehajtását[28]. Ugyanezen kutatások újraelemzése azt is kimutatta, hogy főleg a „sikeres” eredményeket publikálták, és korrekció után az alvás utáni nyereség eltűnik[29]. A tudományos vita folytatódik, de a biztonságos következtetés: ne számíts az alvásra mint a sebesség forrására, hanem mint arra, ami megvédi, amit megtanultál.

Más a helyzet a megjegyzéssel, vagyis azzal, hogy melyik mozdulatok melyik esethez tartoznak. A röviddel lefekvés előtt tanult szavakra jobban emlékeztek a résztvevők, mint azokra, amelyeket egy hosszú nap követett[30]. Ezért jó szokás este tanulni az új algokat, és reggel elvégezni az első ismétlést.

És maga az alvás: a 13–18 évesek számára napi 8–10 óra alvás ajánlott[31]. Az iskola előtti, éjjel egyig tartó gyakorlások valódi árat jelentenek a tanulás szempontjából, nem csak fáradtságot.

Szünetek gyakorlás közben

Néhány éve nagy visszhangot keltett egy kutatás, amely szerint az agy „a szünetekben tanul”: a fejlődés főleg a sorozatok közötti rövid, 10 másodperces pihenőkben jelent meg[32]. Egy újabb és jóval nagyobb kutatás megkérdőjelezte ezt a következtetést. A szünetekkel és anélkül gyakorló csoportok a végén ugyanolyan eredményt értek el[33]. A sorozatok közötti rövid szünetek rendben vannak, mert tehermentesítik a kezet, és segítenek megőrizni a mozdulatok minőségét. A legfontosabb azonban a sok napra elosztott jó ismétlések száma.

11. Nem csak az algoritmusok számítanak: a szünetek

Magukról a speedcuberekről nagyon kevés kutatás készült, de az egyik különösen hasznos az edzéshez. A szerzők képkockáról képkockára elemezték 16 YouTube-os kirakó 69 kirakását, és ezt egy nagy r/Cubers közösségi felméréssel kapcsolták össze[34]. Az eredmények:

  • egy kb. 20 másodperces időket elérő kirakó a kirakás majdnem felében (46%) egy helyben áll, a kb. 10 másodperces pedig az egyharmadában,
  • az F2L a kirakás leghosszabb szakasza, és itt van a legtöbb szünet,
  • a regripek száma erősen összefüggött az idővel,
  • az F2L-beli mozdulatok számának gyakorlatilag nem volt köze az időhöz.

Ezek kis csoport adatai, és összefüggéseket mutatnak, nem okokat, de a következtetés egyértelmű: 20–30 másodperces időknél többet nyersz a gördülékenységen és a look-aheaden (azon, hogy már a következő párt nézed, mielőtt befejeznéd az aktuálisat), mint újabb algoritmusok megtanulásán. Feliks Zemdegs évek óta erre ajánlja az időmérő nélküli lassú kirakásokat: lassabban forgatsz, de megállás nélkül. A rekordátlagához fűzött kommentárjában azt is leírja, hogy már az utolsó pár beillesztése közben előre látta az OLL-t, így nem volt szünet az OLL előtt[35].

Gyakorlat: napi 10 lassú kirakás egyetlen megállás nélkül. Ha meg kell állnod, hogy párt keress, lassíts még jobban. A fórumokon ezt úgy mondják: „ne lassan forgass, hanem még lassabban”.

12. Mit és mikor tanulj (CFOP, Ortega)

3x3 CFOP módszerrel

Az útmutatók szerzői egyetértenek a sorrendben[4, 35]:

  1. 2-look OLL és 2-look PLL (összesen 16 alg) rögtön a kezdő módszer után.
  2. Teljes PLL (21 alg) elsőként, mert kevés van belőlük, és minden kirakásban előfordulnak.
  3. Teljes OLL (57 alg) később. J Perm azt tanácsolja, hogy „alakzatonként” tanuld őket, mi pedig hozzátesszük: egy alakzatot oszd el 2–3 egymást követő napra, hogy a hasonló algok ne zavarják egymást.
  4. További szettek (COLL, ZBLL és mások) csak igazán gyors időknél.

A közösségben a reális tempó napi 1–3 új alg, és a teljes OLL 1–2 hónap alatt. Az olyan ígéretek mögött, mint „a teljes OLL három hét alatt”, semmilyen adat nincs arról, mennyi marad meg belőle egy hónap múlva.

2x2 Ortega módszerrel

Az Ortega 12 algoritmus: 7 az utolsó réteg orientálásához és 5 mindkét réteg permutálásához (PBL). Az előbbiek ugyanazok az algok, mint a 3x3-as 2-look OLL-ben (sune, antisune és a többi), így ha ismered őket, tulajdonképpen csak 5 új algot kell megtanulnod. Ehhez elég egy hét, utána minden energiádat érdemes az inspekció alatti tervezésre fordítani. Ez nem kutatási eredmény, hanem a gyakorlók tapasztalata. Az Ortega tanulását senki sem vizsgálta.

Mennyi ideig tart?

Az aktív speedcuberek körében végzett nagy felmérés szerint a tipikus legjobb 12-es átlag kb. 28 másodperc volt 3 hónap, kb. 20 másodperc egy év és kb. 15 másodperc 3 év kockázás után[36]. Ezek olyanok adatai, akik a hobbinál maradtak, és volt kedvük kitölteni a kérdőívet, ezért csak tájékoztató jellegűnek tekintsd őket. A szórás óriási: van, aki néhány hónap alatt 20 másodperc alá megy, más csak több év után. Leggyakrabban a napi kirakások számán múlik, de nem csak azon. Az egyetlen hosszabb kutatásban, amely a kockakirakást nulláról tanulókat követte, az előrehaladás az általános gondolkodási képességekkel függött össze, nem a kitartással vagy a hozzáállással[37]. Ha a haverodnak 15 másodperc az ideje, neked pedig 25, az nem azt jelenti, hogy nem próbálkozol eléggé.

Még egy fontos dolog: egy új technika eleinte rontja az időket. Amikor a 2-lookról áttérsz a teljes PLL-re, vagy fogást váltasz, 2–4 hétig lassabb lehetsz. Ne térj vissza a régi módszerhez egyetlen gyenge Ao12 után. Még Tymon Kolasiński is, miután 2024 őszén áttért a ZB módszerre, néhány hónappal később is elismerte, hogy lassabban rak ki, mint korábban[38].

13. Terv: teljes PLL 3 hét alatt

Az alábbi terv a fent bemutatott kutatásokból levont saját következtetésünk, nem speedcubereken tesztelt módszer. Feltételezzük, hogy a 2-look PLL-t (6 alg) már ismered, és 15 újat kell megtanulnod. Napi 15–25 percre van szükséged az algokra, és ettől külön időre a szokásos kirakásokhoz.

Így néz ki egy új alg megtanulása (kb. 10 perc)

  1. Nézz meg egy fingertrickes videót.
  2. Nézd meg a kockán, mit csinál az alg: mely elemeket cseréli meg.
  3. Bontsd 2–4 triggerre, és nevezd el őket a saját szavaiddal.
  4. Csinálj 5–10 lassú ismétlést, utána 2–3 percig „gyorsan, de pontosan”.
  5. Állítsd be az esetet, fordítsd meg a papírt, és csináld meg fejből. Ismételd, amíg 3-szor helyesen meg nem csinálod, a próbálkozások közé keverve az előző napok algjait.
  6. Vége. Aznap már ne tanulj semmi hasonlót.

Első hét

NapEste (15–25 perc)Reggel (5 perc)Kirakások
HÚj: T, Y-10 lassú kirakás szünet nélkül
KÚj: Aa, Ua; T és Y egyszer fejbőlT, Y fejből10 lassú kirakás
SzeÚj nélkül. Tréner: T, Y, Aa, Ua + régi algok, véletlenszerűen, 10 percAa, Ua fejből10 lassú kirakás
CsÚj: Ja, Ra (Jb és Rb nélkül!); Aa, Ua ismétlése; T, Y ellenőrzéseJa, Ra fejből10 lassú kirakás
PÚj: F, Ga; Ja, Ra ismétlése; Aa, Ua ellenőrzéseF, Ga fejből10 lassú kirakás
SzoÚj nélkül. Tréner az összes új alggal, 15 perc. Írd fel, melyiken gondolkodsz 2 másodpercnél tovább.-Ao12 időre: a hét felmérője
VAlgmentes nap, vagy 5 perc tréner-Kirakás csak a móka kedvéért

Második és harmadik hét

A második héten jönnek a tükörpárok és az első hét algjainak „unokatestvérei”: hétfőn Jb, Rb, kedden Ab, Ub, csütörtökön Gb, Nb, pénteken Gc, Na. Egy hét szünet után a hasonlóság már segít a megkülönböztetésben, nem zavar. Szerdán és szombaton a teljes szettet gyakorolod a trénerben, és fejből ellenőrzöd az első hét algjait.

A harmadik hétre maradnak az utolsók: Gd, E, V. A többi nap a második hét ismétléséből és a két oldalról való felismerés gyakorlásából áll, véletlenszerű sorrendben és a reakcióidő mérésével. A következő 2 hétben néhány naponta csinálj meg minden PLL-t fejből. Utána a szokásos kirakások maguktól gondoskodnak az ismétlésről.

Mikor megy igazán egy alg? Ha egy hét ismétlés nélkül is felismered az esetet, és 2 másodpercnél rövidebb idő alatt, gondolkodás nélkül megcsinálod az algot.

A teljes OLL-t ugyanezzel a sémával gyakorolhatod: napi 1–3 új alg heti 4 napon nagyjából 6–10 hetet jelent.

14. Szokás és motiváció

A „21 nap, és kész a szokás” tévhit. Egy kutatásban, ahol a résztvevők új napi szokást vezettek be, átlagosan 66 napig tartott, mire „automatikusan” csinálták, az egyes embereknél 18 és 254 nap között. Egy-egy kihagyott nap nem rontotta el a fejlődést[39]. Ne aggódj tehát egy nap kihagyás miatt, de figyelj a rendszerességre.

A rendszeresség leghatékonyabb módja a „ha... akkor...” típusú terv. Nem az, hogy „többet fogok gyakorolni”, hanem az, hogy „ha 19:00 van, és megvacsoráztam, akkor leülök az asztalhoz, és 15 percig PLL-ezek”. Közel száz ilyen kutatás metaanalízise kimutatta, hogy a konkrét terv érezhetően növeli az esélyét annak, hogy megcsinálod, amit elterveztél[40].

Azt is érdemes tudni, hogy önmagában az órák száma nem minden. A híres „10 000 óra” erősen túlzó: a tudatos gyakorlás a kutatásokban a játékokban elért eredmények különbségeinek nagyjából negyedét, a zenében ötödét, a sportban pedig valamivel kevesebbet magyarázott[41]. A legtöbbet az az edzés hozza, amelynek konkrét célja van, visszajelzést ad, és egy kicsit túl nehéz. Száz kirakás anélkül, hogy végiggondolnád, mi nem sikerült, egyszerűen sok forgatás, nem edzés.

Egy hétre jobb cél a folyamatcél („megtanulok 4 új PLL-t, és csinálok 50 lassú kirakást”), mint az eredménycél („20 másodperc alá megyek”), mert az eredmény a keverésektől és a szerencsétől is függ.

15. Versenyek és stressz

A nyomás alatti leblokkolásnak jól leírt mechanizmusa van: stresszben elkezded tudatosan figyelni azokat a mozdulatokat, amelyeket normál esetben automatikusan csinálsz, és éppen ez rontja el őket. Egy golfozókkal végzett kutatásban a kamera és megfigyelők előtti edzés megvédett a nyomás alatti teljesítményromlástól, a csupán zavaró tényezővel végzett edzés viszont nem[42]. Speedcuberként ez azt jelenti: verseny előtt gyakorolj mások előtt, vagy vedd fel a kirakásaidat.

Ami még segít:

  • Állandó rutin a kirakás előtt. Minden alkalommal ugyanazok a lépések: légzés, a kéz elhelyezése, rápillantás a keresztre. Sportkutatások metaanalízise kimutatta, hogy a rajt előtti rutinok kortól és szinttől függetlenül javítják az eredményeket[43].
  • „Izgatott vagyok” a „nyugodj meg” helyett. Ha gyorsabban ver a szíved, könnyebb ezt izgalomként értelmezni, mint megpróbálni lenyugodni. Kísérletekben azok, akik azt ismételgették magukban, hogy „izgatott vagyok”, jobban teljesítettek azoknál, akik megpróbáltak megnyugodni[44].
  • Egy konkrét feladatra gondolj („nézd a következő párt”), ne az időre.
  • Ne feledd az átlag formátumát. Az öt kirakásból a legrosszabbat és a legjobbat elhagyják, így egy elakadás nem húzza keresztül az eredményt.

Az első versenyeddel nem kell sub-15-ig várnod. A WCA versenyeken minden szintű versenyző indul, és minden indulásból többet tanulsz, mint egy hét otthoni gyakorlásból.

16. Blindfold és Multi-Blind: a memória technika kérdése

A vakon kirakásnál az arányok megfordulnak. Kevés az algoritmus, és az egész játék a memóriáról szól. Itt a tudomány jó hírt tartogat neked: a kivételes memória nagyrészt begyakorolt technika, nem veleszületett tehetség.

A memóriabajnokoknak nincs másmilyen agyuk

  • A memóriaversenyek legjobbjairól szóló kutatásban nem találtak különbséget az agy felépítésében vagy az intelligenciában más emberekhez képest. A különbség a módszerben rejlett: szinte mindegyikük memóriapalotát használt[45].
  • Átlagos emberek, akik 6 héten át napi 30 percet gyakorolták a memóriapalotát, 5 perc alatt több mint kétszer annyi szót jegyeztek meg, mint az edzés elején, és a hatás 4 hónap múlva is megmaradt[46]. A módszerről szóló kutatások metaanalízise igazolja, hogy működik[47].
  • Egy egyetemista, aki laboratóriumban több mint 230 órán át gyakorolta a számjegyek megjegyzését, 7-ről 79 számjegyre javult. Nem a rövid távú memóriáját növelte meg, hanem megtanulta a számjegycsoportokat általa ismert futóidőkké alakítani[48]. Ez pontosan ugyanaz a trükk, mint a betűpárok a blindfoldban.
  • Az „agytorna” típusú alkalmazások nem javítják a memóriát magukon az alkalmazás feladatain túl[49]. Valódi anyagon gyakorolj: betűpárokon, képeken, útvonalakon.

Marcin Kowalczyk, a Multi-Blind korábbi világcsúcstartója azt mondja, hogy nem tartja kivételesnek az agyát, és az edzés előtt a memóriateszteken jól, de nem kiugróan teljesített. Azt is tanácsolja, hogy mindenekelőtt az alvásra figyelj[50].

Hogyan memorizálnak a legjobbak

A gyakorlók egybehangzóan ugyanazt a sémát alkalmazzák[51]:

  1. Minden matricának saját betűje van (a legnépszerűbb séma a Speffz).
  2. A betűket párokba rendezed, és minden párt képpé vagy szóvá alakítasz: a KR lehet „kréta”, az ST „sátor”.
  3. A képeket rövid történetté fűzöd össze. Fontos, hogy az elemek csináljanak valamit egymással: a kréta összefirkálja a sátrat, és nem csak „kréta és sátor”.
  4. A párlistát magyarul építsd fel. Az internetről letöltött angol listák nem fognak működni, mert a szavaknak számodra természetesnek kell lenniük.
  5. Kezdetben felírhatod a betűket egy papírra, hogy magát a módszert tanuld, a memória miatti stressz nélkül.

Muszáj, hogy a képek bizarrak legyenek? Kevésbé, mint ahogy mondják. A bizarrság főleg akkor segít, ha néhány furcsa kép kiemelkedik a hétköznapiak közül. Ha mind abszurd, az előny eltűnik[52]. Jobb konkrét, jól elképzelhető tárgyakra építeni, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással.

Egyetlen kockánál sok versenyző az éleket képekként vagy történetként jegyzi meg, a sarkokat (vagy az utolsó részt) pedig ritmikus, fejben ismételgetett „kiszámolóként”, amit elsőként hajt végre. Ez a hangalapú memória nagyon rövid, ezért a memorizálás és a végrehajtás között ne beszélgess, és ne hallgass semmit. A 3x3-as blindfold kirakásról szóló kurzusunkban kész módszert találsz betűpár-példákkal.

Multi-Blind

Sok kockánál a rövid hangalapú memória már nem elég, és mindenki áttér a memóriapalotára: egy kocka egy szoba, benne 2–3 jól elkülönülő hely a képeknek. Az emlékezetkutatásokból három tanács következik:

  • A közepére emlékszel a leggyengébben. Egy lista elejének és végének elemeire jobban emlékezünk, mint a közepére[53], ezért a középső kockáknak plusz ismétlés kell.
  • A helyeknek egyértelműen különbözniük kell. Hasonló képek hasonló helyeken összekeverednek.
  • Menet közben ismételj, ne csak a végén. Minden új kocka után gondolatban térj vissza az előzőekhez, több kockánál pedig alakíts ki állandó ismétlési sémát.

Hogy néz ki ez a legjobbaknál? Graham Siggins egy 2025-ös nem hivatalos próbálkozáson 350 kockából 319-et rakott ki. Csak a memorizálás körülbelül 12 órán át tartott, a kirakás pedig nagyjából kettőn[54]. A memorizálás minden szinten az idő nagy részét viszi el, az elején is: az első sikeres próbálkozások általában néhány percig tartanak, és ennek nagy része memo.

A versenystressz megnehezíti az előhívást, főleg annak, amit gyengén jegyeztél meg[55]. Ezért versenyen ismételd át a memót eggyel többször, mint otthon, és versenyhez hasonló körülmények között gyakorolj: egy próbálkozás, valaki figyel. És minden DNF után nézd meg, hol volt a hiba: a memorizálásban vagy a végrehajtásban. A legtöbbeknél gyakrabban a végrehajtás csúszik el, mint a memória.

Ha bele szeretnél vágni, van Multi-Blind, 4x4 blindfold és 5x5 blindfold kurzusunk is.

17. Tévhitek az algoritmusok tanulásáról

TévhitMit mondanak a kutatások
„Aludj rá egyet az új algra, és reggel 20%-kal gyorsabb leszel”Az újabb elemzések ezt nem igazolják. Az alvás védi a memóriát, de nem ad sebességet[28, 29].
„Mindig lassan gyakorolj, a sebesség magától jön”Néhány lassú ismétlés igen, utána gyorsan, de pontosan[16].
„A tükrözött algot ingyen megkapod”Az ujjaidnak ez új sorozat[18, 19].
„Verd be az algot 200-szor egy este”Egy napon belüli sok ismétlés csak rövid távon hat. Jobb ma 3 helyes előhívás, és a következő napokon egy-egy[10].
„Ha ma tudom, akkor már tudom”A puska melletti önértékelés túlzó. Holnap kérdezd ki magad papír nélkül[11].
„Spórolj a mozdulatokkal az F2L-ben”Az egyetlen elérhető adatban az F2L-beli mozdulatok száma nem függött össze az idővel, a szünetek és a regripek viszont igen[34].
„Vizuális típus vagyok, ezért képekből tanulok”Nincs bizonyíték arra, hogy a tanulás „tanulási stílushoz” igazítása bármit is hozna[56].
„21 nap, és kész a szokás”Átlagosan 66 nap, az egyes embereknél 18 és 254 nap között[39].
„10 000 óra, és bajnok leszel”Az edzés minősége számít, az emberek közötti különbségek pedig nagyok és teljesen normálisak[41].
„A blindfoldhoz fotografikus memória kell”A memóriarekorderek olyan technikákat használnak, amelyeket bárki megtanulhat[45, 46].

Végül: a legjobb módszer az, amelyiknél tényleg kitartasz. Hónapokra tervezz, ne hetekre, tanulj keveset és rendszeresen, olvasás helyett kérdezd ki magad, és örülj minden másodpercnek, amit lefaragsz az átlagodból. Ha pedig időmérővel gyakorolsz, próbáld ki ingyenes online időmérőnket.

Lábjegyzetek

A források többsége angol nyelvű tudományos munka. A linkek az összefoglalókhoz vagy a teljes szövegekhez vezetnek.

  1. Cepeda, N. J., Pashler, H., Vul, E., Wixted, J. T., Rohrer, D. (2006). Distributed practice in verbal recall tasks: A review and quantitative synthesis. Psychological Bulletin, 132(3), 354–380. 317 kísérlet 839 összehasonlításának metaanalízise. doi.org/10.1037/0033-2909.132.3.354
  2. Donovan, J. J., Radosevich, D. J. (1999). A meta-analytic review of the distribution of practice effect: Now you see it, now you don't. Journal of Applied Psychology, 84(5), 795–805. 63 kutatás, a hatás egyszerű mozgásos feladatoknál a legerősebb. doi.org/10.1037/0021-9010.84.5.795
  3. Kornell, N. (2009). Optimising learning using flashcards: Spacing is more effective than cramming. Applied Cognitive Psychology, 23(9), 1297–1317. doi.org/10.1002/acp.1537
  4. J Perm (Dylan Wang). CFOP Method és Last Layer, online útmutatók. jperm.net/3x3/cfop, jperm.net/3x3/cfop/ll
  5. Latimier, A., Peyre, H., Ramus, F. (2021). A meta-analytic review of the benefit of spacing out retrieval practice episodes on retention. Educational Psychology Review, 33(3), 959–987. doi.org/10.1007/s10648-020-09572-8
  6. Karpicke, J. D., Roediger, H. L. (2008). The critical importance of retrieval for learning. Science, 319(5865), 966–968. doi.org/10.1126/science.1152408
  7. Rowland, C. A. (2014). The effect of testing versus restudy on retention: A meta-analytic review of the testing effect. Psychological Bulletin, 140(6), 1432–1463. doi.org/10.1037/a0037559
  8. Dunlosky, J., Rawson, K. A., Marsh, E. J., Nathan, M. J., Willingham, D. T. (2013). Improving students' learning with effective learning techniques. Psychological Science in the Public Interest, 14(1), 4–58. doi.org/10.1177/1529100612453266
  9. Kromann, C. B., Jensen, M. L., Ringsted, C. (2009). The effect of testing on skills learning. Medical Education, 43(1), 21–27. Eredmény 2 hét után: 82,8% szemben a 73,3%-kal. doi.org/10.1111/j.1365-2923.2008.03245.x
  10. Rawson, K. A., Dunlosky, J. (2011). Optimizing schedules of retrieval practice for durable and efficient learning: How much is enough? Journal of Experimental Psychology: General, 140(3), 283–302. doi.org/10.1037/a0023956
  11. Koriat, A., Bjork, R. A. (2005). Illusions of competence in monitoring one's knowledge during study. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 31(2), 187–194. doi.org/10.1037/0278-7393.31.2.187
  12. Soderstrom, N. C., Bjork, R. A. (2015). Learning versus performance: An integrative review. Perspectives on Psychological Science, 10(2), 176–199. doi.org/10.1177/1745691615569000
  13. Cowan, N. (2001). The magical number 4 in short-term memory: A reconsideration of mental storage capacity. Behavioral and Brain Sciences, 24(1), 87–114. doi.org/10.1017/S0140525X01003922
  14. Sakai, K., Kitaguchi, K., Hikosaka, O. (2003). Chunking during human visuomotor sequence learning. Experimental Brain Research, 152(2), 229–242. doi.org/10.1007/s00221-003-1548-8
  15. Gidley Larson, J. C., Suchy, Y. (2015). The contribution of verbalization to action. Psychological Research, 79(4), 590–608. doi.org/10.1007/s00426-014-0586-0
  16. Barnhoorn, J. S., Panzer, S., Godde, B., Verwey, W. B. (2019). Training motor sequences: Effects of speed and accuracy instructions. Journal of Motor Behavior, 51(5), 540–550. doi.org/10.1080/00222895.2018.1528202
  17. Ashford, D., Bennett, S. J., Davids, K. (2006). Observational modeling effects for movement dynamics and movement outcome measures across differing task constraints: A meta-analysis. Journal of Motor Behavior, 38(3), 185–205. doi.org/10.3200/JMBR.38.3.185-205
  18. Karni, A. és mtsai. (1998). The acquisition of skilled motor performance: Fast and slow experience-driven changes in primary motor cortex. PNAS, 95(3), 861–868. doi.org/10.1073/pnas.95.3.861
  19. Dorfberger, S., Adi-Japha, E., Karni, A. (2012). Sequence specific motor performance gains after memory consolidation in children and adolescents. PLoS ONE, 7(1), e28673. doi.org/10.1371/journal.pone.0028673
  20. Korman, M., Doyon, J., Doljansky, J., Carrier, J., Dagan, Y., Karni, A. (2007). Daytime sleep condenses the time course of motor memory consolidation. Nature Neuroscience, 10(9), 1206–1213. doi.org/10.1038/nn1959
  21. Chase, W. G., Simon, H. A. (1973). Perception in chess. Cognitive Psychology, 4(1), 55–81. doi.org/10.1016/0010-0285(73)90004-2
  22. Brunmair, M., Richter, T. (2019). Similarity matters: A meta-analysis of interleaved learning and its moderators. Psychological Bulletin, 145(11), 1029–1052. doi.org/10.1037/bul0000209
  23. Kornell, N., Bjork, R. A. (2008). Learning concepts and categories: Is spacing the „enemy of induction”? Psychological Science, 19(6), 585–592. doi.org/10.1111/j.1467-9280.2008.02127.x
  24. Czyż, S. H., Wójcik, A. M., Solarská, P. (2024). The effect of contextual interference on transfer in motor learning: A systematic review and meta-analysis. Frontiers in Psychology, 15, 1377122. doi.org/10.3389/fpsyg.2024.1377122
  25. Kellman, P. J., Massey, C. M. (2013). Perceptual learning, cognition, and expertise. Psychology of Learning and Motivation, 58, 117–165. doi.org/10.1016/B978-0-12-407237-4.00004-9
  26. Strong, S. 2-Side PLL Recognition Guide. sarah.cubing.net/3x3x3/pll-recognition-guide
  27. Walker, M. P., Brakefield, T., Morgan, A., Hobson, J. A., Stickgold, R. (2002). Practice with sleep makes perfect: Sleep-dependent motor skill learning. Neuron, 35(1), 205–211. doi.org/10.1016/S0896-6273(02)00746-8
  28. Pan, S. C., Rickard, T. C. (2015). Sleep and motor learning: Is there room for consolidation? Psychological Bulletin, 141(4), 812–834. Metaanalízis: 34 cikk, 88 csoport, 1296 fő. doi.org/10.1037/bul0000009
  29. Rickard, T. C., Pan, S. C., Gupta, M. W. (2022). Severe publication bias contributes to illusory sleep consolidation in the motor sequence learning literature. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 48(12), 1787–1796. doi.org/10.1037/xlm0001090
  30. Gais, S., Lucas, B., Born, J. (2006). Sleep after learning aids memory recall. Learning & Memory, 13(3), 259–262. doi.org/10.1101/lm.132106
  31. Paruthi, S. és mtsai. (2016). Recommended amount of sleep for pediatric populations: A consensus statement of the American Academy of Sleep Medicine. Journal of Clinical Sleep Medicine, 12(6), 785–786. doi.org/10.5664/jcsm.5866
  32. Bönstrup, M., Iturrate, I., Thompson, R., Cruciani, G., Censor, N., Cohen, L. G. (2019). A rapid form of offline consolidation in skill learning. Current Biology, 29(8), 1346–1351. doi.org/10.1016/j.cub.2019.02.049
  33. Das, A., Karagiorgis, A., Diedrichsen, J., Stenner, M.-P., Azañón, E. (2025). Micro-offline gains do not reflect offline learning during early motor skill acquisition in humans. PNAS, 122(44), e2509233122. Öt kísérlet, 631 fő. doi.org/10.1073/pnas.2509233122
  34. Boyce, K., Storm, C. (2022). Rubik's cube: What separates the fastest solvers from the rest? Journal of Emerging Investigators, 5. 16 fő 69 kirakásának elemzése, valamint az r/Cubers felmérés (1385 válasz). doi.org/10.59720/21-189
  35. Zemdegs, F. How To Get Faster? és 5.97 Reconstructions + Commentary (2017), CubeSkills blog. cubeskills.com/blog/how-to-get-faster, cubeskills.com/blog/597-reconstructions-commentary
  36. b4silio (2020). r/Cubers Mega-Survey 4: A quick analysis of the survey results („Impact of cubing experience” grafikon, legjobb 12-es átlag, a válaszadók által bevallott adatok). basilio.dev/cubing/RedditCubersMegasurvey.pdf
  37. Meinz, E. J., Hambrick, D. Z., Leach, J. K., Boschulte, P. J. (2023). Ability and nonability predictors of real-world skill acquisition: The case of Rubik's cube solving. Journal of Intelligence, 11(1), 18. doi.org/10.3390/jintelligence11010018
  38. GAN Cube (2025). Tymon Kolasiński: A Decade of Battles, Still a World Champion. gancube.com
  39. Lally, P., van Jaarsveld, C. H. M., Potts, H. W. W., Wardle, J. (2010). How are habits formed: Modelling habit formation in the real world. European Journal of Social Psychology, 40(6), 998–1009. doi.org/10.1002/ejsp.674
  40. Gollwitzer, P. M., Sheeran, P. (2006). Implementation intentions and goal achievement: A meta-analysis of effects and processes. Advances in Experimental Social Psychology, 38, 69–119. doi.org/10.1016/S0065-2601(06)38002-1
  41. Macnamara, B. N., Hambrick, D. Z., Oswald, F. L. (2014). Deliberate practice and performance in music, games, sports, education, and professions: A meta-analysis. Psychological Science, 25(8), 1608–1618. doi.org/10.1177/0956797614535810
  42. Beilock, S. L., Carr, T. H. (2001). On the fragility of skilled performance: What governs choking under pressure? Journal of Experimental Psychology: General, 130(4), 701–725. doi.org/10.1037/0096-3445.130.4.701
  43. Rupprecht, A. G. O., Tran, U. S., Gröpel, P. (2024, online 2021). The effectiveness of pre-performance routines in sports: A meta-analysis. International Review of Sport and Exercise Psychology, 17(1), 39–64. doi.org/10.1080/1750984X.2021.1944271
  44. Brooks, A. W. (2014). Get excited: Reappraising pre-performance anxiety as excitement. Journal of Experimental Psychology: General, 143(3), 1144–1158. doi.org/10.1037/a0035325
  45. Maguire, E. A., Valentine, E. R., Wilding, J. M., Kapur, N. (2003). Routes to remembering: the brains behind superior memory. Nature Neuroscience, 6(1), 90–95. doi.org/10.1038/nn988
  46. Dresler, M. és mtsai. (2017). Mnemonic training reshapes brain networks to support superior memory. Neuron, 93(5), 1227–1235. doi.org/10.1016/j.neuron.2017.02.003
  47. Twomey, C., Kroneisen, M. (2021). The effectiveness of the loci method as a mnemonic device: Meta-analysis. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 74(8), 1317–1326. doi.org/10.1177/1747021821993457
  48. Ericsson, K. A., Chase, W. G., Faloon, S. (1980). Acquisition of a memory skill. Science, 208(4448), 1181–1182. doi.org/10.1126/science.7375930
  49. Melby-Lervåg, M., Redick, T. S., Hulme, C. (2016). Working memory training does not improve performance on measures of intelligence or other measures of „far transfer”. Perspectives on Psychological Science, 11(4), 512–534. doi.org/10.1177/1745691616635612
  50. Creyos (Cambridge Brain Sciences). The man who can solve 41 Rubik's cubes while blindfolded has advice for doing amazing things with your brain (interjú Marcin Kowalczykkal). cambridgebrainsciences.com
  51. J Perm. How To Solve a Rubik's Cube Blindfolded; Hardwick, C. Memorizing. jperm.net/bld, speedcubing.com/chris/memorizing.html
  52. McDaniel, M. A., Einstein, G. O. (1986). Bizarre imagery as an effective memory aid: The importance of distinctiveness. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 12(1), 54–65. doi.org/10.1037/0278-7393.12.1.54
  53. Glanzer, M., Cunitz, A. R. (1966). Two storage mechanisms in free recall. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior, 5(4), 351–360. doi.org/10.1016/S0022-5371(66)80044-0
  54. speedcubing.org (2025). Graham Siggins Solves 319 Cubes Blindfolded (nem hivatalos próbálkozás, 2025. 12. 06.). speedcubing.org
  55. Shields, G. S., Sazma, M. A., McCullough, A. M., Yonelinas, A. P. (2017). The effects of acute stress on episodic memory: A meta-analysis and integrative review. Psychological Bulletin, 143(6), 636–675. doi.org/10.1037/bul0000100
  56. Pashler, H., McDaniel, M., Rohrer, D., Bjork, R. (2008). Learning styles: Concepts and evidence. Psychological Science in the Public Interest, 9(3), 105–119. doi.org/10.1111/j.1539-6053.2009.01038.x

Írj hozzászólást